诗篇 36

在你的光中我们必得见光

Az éneklőmesternek; az Úr szolgájáé, Dávidé. ²A gonosznak hamissága felől így gondolkozom szívemben: nincs ő előtte isten-félelem; ³Mert hízeleg néki önmagának, ha bűnét elkövetheti, ha gyűlölködhetik.

⁴Szájának beszéde hiábavalóság és hamisság; megszünt bölcs lenni és jót cselekedni. ⁵Hiábavalóságot gondol ágyában; nem a jó útra áll, és nem veti meg a rosszat. ⁶Uram, az égig ér a te kegyelmességed; a te hűséged a felhőkig!

⁷Igazságod, mint Isten hegyei; ítéleteid, mint a nagy mélységek; az embert és barmot te tartod meg, Uram! ⁸Oh Isten, milyen drága a te kegyelmességed; az embernek fiai a te szárnyaidnak árnyékába menekülnek. ⁹Dúslakodnak házadnak bőséges javaiban; megitatod őket gyönyörűségeid folyóvizéből.

¹⁰Mert nálad van az életnek forrása; a te világosságod által látunk világosságot. ¹¹Terjeszd ki kegyelmességedet a te ismerőidre, és igazságodat az igaz szívűekre. ¹²Ne támadjon engem a kevélynek lába, és ne üldözzön engem a gonosznak keze.

¹³Hullnak már a gonosztevők; eltaszíttatnak és nem állhatnak fel!