诗篇 130

我从深处向你求告

Grádicsok éneke. A mélységből kiáltok hozzád, Uram! ²Uram, hallgasd meg az én szómat; legyenek füleid figyelmetesek könyörgő szavamra! ³Ha a bűnöket számon tartod, Uram: Uram, kicsoda maradhat meg?!

⁴Hiszen te nálad van a bocsánat, hogy féljenek téged! ⁵Várom az Urat, várja az én lelkem, és bízom az ő igéretében. ⁶Várja lelkem az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, az őrök a reggelt.

⁷Bízzál Izráel az Úrban, mert az Úrnál van a kegyelem, és bőséges nála a szabadítás! ⁸Meg is szabadítja ő Izráelt minden ő bűnéből.