Jonah 2:2-8
2És könyörge Jónás az Úrnak, az ő Istenének a halnak gyomrából.b
3És mondá: Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték és meghallgata engem; a Seol torkából sikolték és meghallád az én szómat.c
4Mert mélységbe vetettél engem, tenger közepébe, és körülfogott engem a víz; örvényeid és habjaid mind átmentek rajtam!d
5És én mondám: Elvettettem a te szemeid elől; vajha láthatnám még szentséged templomát!e
6Körülvettek engem a vizek lelkemig, mély ár kerített be engem, hinár szövődött fejemre.
7A hegyek alapjáig sülyedtem alá; bezáródtak a föld závárjai felettem örökre! Mindazáltal kiemelted éltemet a mulásból, oh Uram, Istenem!f
8Mikor elcsüggedt bennem az én lelkem, megemlékeztem az Úrról, és bejutott az én könyörgésem te hozzád, a te szentséged templomába.g
Copiado para área de transferência
Text Size
Aa